Szerda, Lac műtétje

Sajnos nem tudtam azonnal jönni a hírekkel, mert a munkába való visszaállás nagyon nagyon nehéz és hatalmas mennyiségű tennivalót zúdítottak rám :(
Szerda délután mentünk a klinikára.
Ott kiderült, hogy a doktor úr majd csak másfél-két óra múlva érkezik. Addig Lac kapott 2 szem gyógyszert. Egy fájdalomcsillapítót és gy "stressz oldót". Majd jött a "tolja le a gatyót, mert megnéznénk a műtéti területet" című mutatvány... aztán mondták, hogy totál jó helyen szőrtelenített otthon a sebet tekintve, de addig a műtőbe nem mehet be senki, míg köldöktől combig egy kis pihe is van rajta, így kapott egy borotvát, hogy még tovább kéne ügyködni. Mondjuk ha ezt előre elmondják, akkor talán otthon kényelmesebben kivitelezhető lett volna ez a feladat, és nem utolsó sorban saját borotvával, nem pedig ilyen köz eszközzel. Na mindegy...
Ott voltam vele kb még egy órát, de utána őt bezargatták a folyosóról, hogy feküdjön le az ágyikóba, engem pedig haza küldtek...vagyis onnan el. Elugrottam Anyuhoz addig, mert a folyosón sem volt szabad várakozni (szabály...hülye szabály)
Rémes volt ott hagyni. Pusztán azért nem sírdogáltam, mert akkor az én Drágámnak nehezebb lett volna ott maradni egyedül. Megmondták, hogy mikor mehetek érte.
Persze majd megőrültem, hogy mi lesz, és jól van-e, sikerült-e minden, így a két órás távollétemben kétszer telefonáltam oda, hogy túl van-e már végre rajta??? Persze nem volt! Mondta is a hölgy, hogy amit mondtak, hogy mikor lehet érte menni, az már tuti nem úgy lesz, így akkor inkább telefonáljak, és majd véglegesítünk, hogy hánykor vihetem haza. Na ezt nem éppen így csináltam :) Amikorra mondták eredetileg, hogy újra a kezeimbe kaphatom a Drágámat, akkorra már ott voltam. :)
Persze be sem léptem még az ajtón, első kérdés: Túl van-e a műtéten? Hogy sikerült? Hogy van? ...
Akkor jött ki a műtőből kb öt perccel később.
Volt egy nagyon kedves hölgy, aki Lacommal és a szobatársával foglalatoskodott, és kijött, hogy megnyugtasson, hogy jól van az én Szívem csücske, csak folyton éhes :)
Mondtam is, hogy akkor nincs nagy baj :)
Kapott enni, inni, feküdt még egy picikét, és utána jöhetett is ki.
Aztán nagyon nagyon örültünk egymásnak, édes kis totyin közlekedik :)
Vittem neki ajándékot, amit otthon kibontogatott, megnézegetett (majd teszek képet!!!)
A műtétből elég sok mindent érzett. A helyi érzéstelenítés azért mégsem altatás... kellemetlen volt a műtét 70%-a, de volt egy kb 5 perc, mikor azt mondta, hogy nagyon nagyon fájt. Kérdezte is a dokit, hogy mit ügyködik éppen? Mert olyan, mintha tökön rúgták volna! Mondta a doki, hogy kb az történt...mármint nem rúgdosott senki, de az az ártatlan kis másfél ér, ami egy kicsit meg volt vastagodva, hátsó falon volt, és kissé nehéz volt hozzáférni! Így a nagyon fájós résznél a doki éppen alulról kihúzta az izom/ideg/ér köteget, és abból próbálta kifejteni azt az eret ami neki kellett, ill. még azt a nagyon határesetes másikat is... hát, nem röhögött Lac, az tuti!
Egyébként jól van! Kicsit húzódik a műtéti terület. Szedi a gyógyszereket amiket a doki adott - antibiotikumot, visszérre valami gyogyót és orvosi utasításra Maca Vibe-ot.
Otthon fekszik vasárnapig mindenképpen. Majd hétfőn délután lehet leszedni a kötést, addig csak amolyan cica-mica mosdás van.
Amikor csak tudok, vele vagyok (mondjuk ez eddig is így volt), ápolgatom, szeretgetem :)
A műtét előtt kellett egy teljeskörű spermavizsgálatot is csináltatni...na, hát no comment. Baci nincs szerencsére, de ami sokkolt minket, hogy a szerkezeti részben a spermiumok 99%-ának a feje nem oké :(
Mondjuk a doki azt mondta, hogy ezzel a műtéttel akár ilyen rendellenességek is megoldódhatnak, de ezt majd csak a június 15-i kontroll spermavizsgálat fogja megmutatni.
Nagyon bízunk benne, hogy tényleg minden nehézségünk elszáll végre és végre beköltöznek a Babócáink a pocakomba :)