Hétfőn 13:30-kor már ott toporogtunk a vizsgáló előtt, hogy kiderüljön, mi is a helyzet valójában Jónás fülével.
Legelső kétségbeesésemben még a Tűzoltó utcából a Rózsakertet hívtam fel, hogy segítsenek, mondjanak véleményt. Nagyon kedves asszisztens hölggyel beszéltem (ezúton is köszönöm Isten Szabinának), aki azonnal úgy kezdte a diagnózis hallatán, hogy hány percig próbálkoztak? Mondtam hogy percig??? Úgy érti másodpercig??? Ebből már értettük is egymást, hogy annyira nem vitte túlzásba a Tűzoltó utcában az audiológus.
Itt Szabina és egy nagyon kedves kolléganője 3-szor szaladt neki a vizsgálatnak.
Először nem sikerült.
Ezt követően megnézték Jónás fülét, hogy nem maradt-e benne esetleg egy pici magzatmáz, vagy fülzsír, … bármi (hozzáteszem, hogy ezt a Tűzoltó utcában is megnézték, és mondták, hogy nincs benne semmi). Itt kiderült, hogy azóta nyilván vettünk a boltban magzatmázat és a gyerek fülébe szuszakoltuk, mert mégiscsak volt benne.
Második kísérletkor már tudtuk, hogy Jónás picurka fülében van 2 kanyar, ezért a műszer által kibocsájtott jel már el sem jut a dobhártyáig, nemhogy vissza nem jön. És ennek az az oka, hogy ez a jel csak egyenes vonalban tud terjedni! Itt sem sikerült bemérni, mert kifutottunk az időből és a készülék leállt.
Harmadszorra Szabina megpróbálta úgy tartani Jónás fülét, hogy a kanyarulat picit egyenesebb legyen, és a mérő kütyüt is igyekezett legszuperebbül pozícionálni, és láss csodát, 100%-os Jónás mindkét fülecskéje, akárcsak Tóbiásé :)
(persze, tudom én, hogy az állami egészségügyben nincs sok idő egy-egy betegre, bár ez a 3 próbálkozás mindössze 10 percet vett igénybe, de akkor legalább ne törjünk már pálcát azonnal valaki feje fölött. Mondhatták volna normálisan, emberségesen 2 mondattal, hogy nyugodjunk meg, az eredmény nem biztos, ezért lesz majd kontroll. Amúgy pedig senki nem volt az audiológián mikor mi lementünk… ezért gondolom, belefért volna mondjuk még egy kísérlet már akkor is, csak a szándék hiányzott)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése