2015. január 19., hétfő

36+0


Hogy Laci se unatkozzon, szombatra, amikor betöltöttük a 36 hetet, sikerült beiktatnom egy soron kívüli CTG-t.
Ez volt a 3. nap, hogy Zakariást nem kifejezetten éreztem mozgolódni.
Vagyis úgy pontos a dolog, hogy egy-egy neki betudható mocorgás volt, de annyira határeset volt, hogy bármelyikük ficánkolása lehetett, de egyértelműen csak Zongához tudtam rendszeres ténykedést kötni.
Nem volt bennem semmi rossz érzés, de azért befészkelte magát az agyamba a gondolat, hogy minden jó-e, mert fél éjszakákat azon kattogtam, hogy vajon jól vannak-e, elférnek-e még rendesen és nem kéne-e inkább „fölöslegesen” megmutatni magunkat, mintsem hogy baj legyen.
Így szombat reggel összekészülődtünk és bementünk a János Kórházba.

Egy fiatal szülésznő volt bent, aki elsőre rám pakolta úgy a CTG-t, hogy azonnal meglett mindkét baba és 15 perc összefüggő, gyönyörű görbét alakított :)
Az ügyeletes doki is rendben találta, így jöhettünk haza :)
De nekem akkora megkönnyebbülés volt ez, most már kibírom idegileg a következő tervezett CTG-ig.

Így a hét fordulós itthoni fénykép készítés estére maradt, ami a fényviszonyokon sajnos nagyon látszik, na de annyi baj legyen :)
Akkor fogtunk neki, mikor a fiúk már lefeküdtek, de amint meghallották a fényképezőgép kattogását, úgy szaladtak kifelé pózolni, mint akik majdnem lekésték életük legnagyobb lehetőségét :)

Ilyenek vagyunk 36 hetesen:
36 hetesen

jöttek pózolni :)

magyaráz
 
Tóbival
 
Jónival

Kb ekkora
 
Cinivel
 
szemből
 
négyen
 
hárman, befáradósan :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése