A tűszúrásokkal teli nap is jókedvűen telt

Vérvétel után, oltás előtt:

Itt még csak hallottak róla, hogy szuri is lesz aznap...

...de miután haza értünk, sem voltak nagyon elkenődve - Jónás

Tóbiás azért elmondta, hogy ne menjünk sűrűn ennyi szurkálós helyre

Kötöttben

Jónás a nagy kötött sapkában :)

Tóbiás a nagy kötött sapkában :)

Együtt, nyakig bebugyolálva :)

Egy nyuszis vasárnap délelőtt

Egyik vasárnap délelőtt kihasználtuk a szép napsütést. Íme az eredmény képekben:

Először Bob és Bobek csatlakozott hozzánk:

Aztán egyszercsak elözönlötték a nappalit a nyuszik:

Volt egy kis családi összebújás is:

Kicsit később kezdtünk elfáradni, de még bírtuk a felhajtást:

Aztán végképp kidőltünk:

Nagyon jó nap volt, Anyu és Apu felváltva fotózott, a Mama pedig mindig szórakoztatott bennünket, hogy ne sírjunk a képeken.Reméljük, máskor nem kell ennyiszer átöltözni :)

17 hetesek

Ma van a fiúk lombikjának évfordulója. Egy éve ilyenkor már izgatottan vártam a punkciót és azt, hogy hány érett petesejtet találnak majd.

Ezen a kedden kellett vinni őket a Heim Pálba vérvételre. 9-kor már várt minket Professzor Úr, leadta a papírokat a laborosoknál, aztán szólítottak minket. Én gyorsan szóltam, hogy nyugodtan vegyék a fejükből, ha kell, mert ott mindig elsőre sikerül, a lábaikat, kezeiket agyon szokták szúrni. Jónást Laci vitte be… szegénynek a bal kezéből vették. Egy szúrás elég volt, de sajnos nem nagyon akart jönni a vére, így folyamatosan – Laci szerint 16szor – húzták ki-be a tűt és mozgatták, hogy végre megteljen a 2 kémcső. Nagyon sírt a kis Csimpim :(

Mostanában Csimpi néven fut Süni helyett…

1.     már nem áll fel a haja olyan tüsin,

2.     úgy tud csimpaszkodni, kapaszkodni az emberbe, mint egy kis csimpánz :)

Tóbiással én mentem be. Szintén a bal kezét szúrták meg. Egy szúrás volt és neki csak 2-szer kellett ki-be rángatni a tűt a karjában hogy a 2 kémcső tele legyen. Kis Mimóm is nagyon sírt. Őt főleg az hozta ki a béketűrésből, hogy elszorították a karját és maszírozták a kezét a szúrás előtt. A szúráson már alig háborodott fel.

Ő is Mimó névre cserélte a korábbi Hangyust, mert olyan kis mimózán tud elkezdeni hüppögni :)

Aztán kint még leültünk velük, mert a pisis zacskót itthon rájuk ragasztottam, és a vérvétel előtt még üres volt mindkettő. Utána 5-10 perccel később már a pisit is le tudtuk adni. Ott még megetettük őket, aztán gyorsan szaladtunk haza, mert jelenésünk volt a gyerekorvosnál kötelező oltás végett…

Ez egy ilyen szurkálós nap volt.

Az oltáson is Jónás volt az első, a szúráskor nagy sírásba fogott, de utána azonnal felvettem és azonnyomban meg is nyugodott.

Tóbiás a multkorihoz hasonlóan nem sírt a szuritól, csak mikor már kihúzták a tűt a combjából.

Biztosan kegyetlennek tűnök, hogy ilyet mondok, de engem nem kifejezetten mozgatott meg a látvány, hogy tűt böktek beléjük. Persze nem örülök, meg sajnáltam őket, de valahogy nem éreztem rosszul magam attól, hogy tűvel közelítenek feléjük.

Lehet hogy immunissá váltam az elmúlt évek alatt. De legalább nem kell felmosni engem a gyerekorvosnál :)

Eredmények a héten már lesznek, de Professzor Úrral abban maradtam, hogy jövő héten megyünk csak érte, mert addigra tuti minden lelet elkészül. Aztán megyünk orvostól orvosig, hogy szétosszuk a véreredményeket kinek-kinek a saját területét.

Hála Istennek, nem lázasodtak be a fiúk az oltástól (mondjuk adtam nekik a homeos bogyóket ezerrel). Kicsit lassabb fordulaton pörögtek tegnap, de nagyon édesek voltak, mert este egy órán át mast sem csináltak, csak feküdtek a játszószőnyegen egymás felé fordulva és beszélgettek. Oda-vissza ment a gagyogás, és időnként jókat kuncogtak, kacagtak azon a mit a másik mondott :)

Le akartam videózni őket, de kb 10 másodperc után kisasolták és azonnal befejezték... onnantól csak néztek rám és meg sem szólaltak. Persze amint letettem a telefonomat, ott folytatták ahol előtte abbahagyták. Hiába, biztosan valami titkos dolog volt, amit csak ők tudhatnak :)

Sűrű péntek

A Cytomegalo vírussal még sajnos nem számoltunk le végleg, így vérvételre kellett mennünk.

Mivel a Rókus Kórházban nem tudnak ilyen pici babáktól vért venni, ezért 2 kórházban, két ütemben tudjuk csak intézni a kontrollt.

Laci és én már túl vagyunk rajta, a gyerekeket kedden kell vinni a Heim Pálba.

Igyekeztem találni egy olyan labort (magán), ahol mindannyiunktól leveszik a vért, de nincs Magyarországon olyan hely a Gyerekkorházakon kívül, ahol hajlandóak lennének megszúrni ilyen piciket.

Csak az a baj ezzel, hogy mivel nem szeretném őket 3 különböző ok miatt 3 alkalommal megszúratni, így bevártam a vesemedence kontroll időpontját is, és így egy szúrással akartam letudni az összes vérvételt. De mivel a CMV-re más orvos ad beutalót, mint a Coli kontrollra, így csak külön helyeken intézhető. Olyan klassz ez a bürokrácia…kicsit 22-es csapdájának érzem, hogy nem jó sokszor szúrni őket, de ugyanakkor egy doki nem adhat papírt minden vérvételre, mert nem tartozik minden az ő szakterületéhez. Végülis a Heim Pálban (persze segítséggel) több dokival kiirattuk a vizsgálatokat, és így majd az eredményeket szét tudjuk osztani a dokik közt.

Délutánra időpontunk volt a Dévény Alapítványhoz állapotfelmérésre.

Azért nagy vonalakban sejtettem, hogy min fognak fennakadni majd, ami miatt kezelésre szorulunk, de még azon kívül is mondtak 1-2 észrevételt, ami miatt ajánlott a foglalkozás.

A gyerekek végig kacagtak (!!!), pedig állítólag sírni szokás ilyenkor. Akárhogy tették-vették-hajtogatták őket, csak nevettek.

Hetente 1 alkalommal 1-1 órát fogunk járni majd velük. Dévény Anna azt mondta, nem kell túl hosszú kezelés, de 1-2 hónap valószínűleg lesz.

Tóbiás:

-       nem tartja elég magasan a felső testét hason fekve

-       hamar elfárad ha felkönyökölve nézelődik

-       kicsit befelé fordulnak a lábfejei

-       sokat van ökölbe szorítva a keze

-       nem nyújtja a térdeit amikor a talpára állítják, hanem rogyaszt

-       sokat tátja a száját és nyáladzik

Jónás:

-       befelé fordítja a lábfejeit

-       háton fekvésből felhúzáskor nem tartja a fejét

-       csuklóján támasztja magát

-       sokat van ökölbe szorítva a keze

-       nem nyújtja a térdeit amikor a talpára állítják, hanem rogyaszt

-       mikor le is teszi a lábát, spiccen áll

Szóval ezek miatt fogják őket kezelni.

16 hetesek

Új csodafegyver sírás ellen: bürrögés :)

Egyik nap teljesen véletlenül bürrögtem nekik egyet, mire mindkettőjüknek felderült az arca és hangos nevetgélésbe kezdtek. Ahogy bürrögtünk, már ők is kezdtek próbálkozni vele, aminek nagy nyáladzás lett a vége, de tüneményesek voltak ahogy utánozni igyekeztek :)

Most kezdenek igazán kacagni. Ha tetszik nekik valami, hatalmas szájjal kacarásznak, gurguláznak. Nagyon édesek.

Lassan letelik az 1 év a lombik óta, így a telefonom emlékeztetett, hogy meg kell hosszabbítanom a fagyasztást a BMC-ben.

Beszéltem Irénkével, és abban maradtunk, hogy levélben elég lesz. Csak írni kellett 2 mondatot arról, hogy kérjük a fagyasztást továbbra is, Kanyó Doktornőnek kellett címezni és férj-feleségnek is aláírni.

Egyelőre még nincsen éves díja a fagyasztásnak, tárolásnak.

Elindult az újabb orvoshoz futkosásunk is. Tűű doktorral beszéltem, hogy mikor kell ellenőrizni a cukromat, inzulinomat, és egyből kaptam is időpontot.

Írtam neki Laci vérnyomásáról is, és őt is berendelte egy kontrollra.

Március 22-én megyünk vérvételre, és április 9-én konzultációra.

Kicsit tartok tőle, mert mikor legutóbb cukros lötyit ittam, elájultam.

A megérzésem az, hogy ismét gyógyszert kell majd szednünk, de már ez sem baj, csak rendben legyen Laci vérnyomása és az én cukor-inzulin párosom is.

15 hetesek

Elérkezett a fülészeti kontroll ideje. Elméletileg most kellene visszavinni őket a Tűzoltó utcába az Audiológiára, de ehelyett másik gyerek fülész-audiologus doktornőt kerestem, mert annyira negatív volt az első tapasztalat bent a Gyerekklinikán, hogy nem hinném el úgysem amit mondanak.

Magánrendelésre volt időpontunk, ahol nagyon kedves volt a Doktornő. Nem volt minden vizsgálathoz ennyire kis műszere, mint ami a fiúknak kellet, így megcsinálta alaposan az összes vizsgálatot amit csak lehetett, aztán felhívta a kollégáit a Heim Pál Kórházban és másnapra megbeszélt nekünk egy műszeres vizsgálatot, amit fontosnak tartott még. Ezt a tesztet csak Jónásnak csinálták meg, mert az ő korábbi eredménye indokolta.

Az eredményt előre borítékolta a látottak-hallottak alapján, és igaza is lett, teljesen tökéletesen hall mindkét gyerek, mindkét fülére.

A Heim Pálban elég nehezen sikerült megoldani a vizsgálatot.

Az volt a lényeg, hogy aludjon Jónás, ezért úgy mentünk oda, hogy ott etettük meg délután 14:00-kor és mivel ebéd után mindig aludni szokott, vártuk, hogy elszundítson. Sétáltunk, énekeltem, kézben is próbáltunk elringatni, babakocsiban is, de hiába. Olyan jó, hogy ezek a kórházak ilyen színes, mintás falakkal vannak megcsinálva, meg hogy minden olyan érdekes, de esetünkben ez most hátráltató tényező volt :) Akkora szemeket meresztett ez a kis huncut, hogy alvásnak esélye sem volt.

Tóbiás közben már rég bealudt, és egyszer Jónás is, ekkor besettenkedett vele Laci a vizsgálóba, de amint a doktornő közelített felé, azonnal felébredt.

Ekkor ismét ki a folyosóra, és folytatódott a vég nélkülinek tűnő séta.

Már annyira reménytelennek tűnt a helyzet, hogy kijött az asszisztens, hogy egyeztessünk egy másik időpontot, mikor Laci épp visszakanyarodott a babakocsival és mondta az örömhírt, Jónás elaludt :)

Gyorsan kikattintotta a mózest a vázról és nyargalt be vele a doktornőhöz. Meg is csinálták a vizsgálatot. Hason aludt el Jónás, így amikor az elérhető fülével végeztek, Laci átfordította a fejét, de Jónás azonnyomban visszafordította :) ezt eljátszották még párszor, majd Laci feltolta a mózes sarkába Jónást, hogy ne tudja visszatrükközni a fejét és így nagynehezen meg lehetett csinálni másik fülre is a vizsgálatot.

Eredmény: mindkettő fülére szuperül hall. A görbék persze nem egyformák, de csak annyi különbség van a két füle közt, mint bármelyikünknek lenne.

Fülészeti kontroll: 6 hónaposan, 1 évesen, másfél évesen, 2 évesen, 2 és fél évesen és 3 évesen.

Visszaállt a ciklusom… ami vicces benne, hogy ugyanaznap jött meg először szülés óta, mint amikor utoljára terhesség előtt. Úgy látszik, ez a dátum emlékezetes, mert egész 8 és fél hónapon át, minden orvosnak ezt a napot kellett bediktálnom :)

14 hetesek

Családlátogatáson voltunk 4 napig. A fiúk nagyon élvezték, bár a Tisza parton való séta kimaradt az időjárás miatt, de nagyon jól telt ez a hosszúra nyúlt hétvége.

A napirend ott is működött, és nagyon tetszett, hogy az “idegenek” sem riasztják meg őket. Mindenkire mosolyognak és az ébrenléti idő majdhogynem teljes egészében gagyogással telik.

Nagy sikerük volt, plane, hogy új hangzók kiejtésével próbálkoztak esténként. Ilyenkor, mikor próbálgatnak egy addig még nem mondott hangot, csücsörögnek, tátognak, próbálják formalin a szájukat. Volt, hogy 10 percig is csücsörítve hümmögtek. Persze mindenki olvadozott ettől :)

Mostanában egész nap mosolyognak. Minden annyira tetszik nekik, hogy ha éneket, beszédet hallanak, azonnal elvigyorodnak.

Egyre tudatosabban nyúlnak a játékok után. Addig ficeregnek, míg megkaparintják azt ami tetszik nekik, és odahúzzák magukhoz. Aztán nagy örömmel gyűrik be a szájukba.

Egy nagy tanulsága volt az utazásnak, mégpedig hogy ha elutazunk hosszabb időre, nem elegendő az utazóágy éjjeli alvásra, mert nem kényelmes nekik.

Úgyhogy majd ki kell fejlesztenünk valamit, hogy utazások alkalmával is jól aludjanak.

Megvolt az első olyan fürdetés, mikor egyedül pancsoltattam Őket, mert Laci több hónapnyi alkohol-szünet után megkóstolta Keresztapu pálinkáját. Hiába nem ivott sokat, annyira elszokott tőle, hogy túl jókedvű lett, és inkább elküldtem aludni, és egyedül fürdettem a fiúkat. Ennek persze olyan szempontból nagyon örültek Keresztanyuék, hogy így eggyel kevesebben voltunk a fürdőben, és jobban tudták nézni ahogyan a gyerekek pancsolnak :)