Kicsit szorongva
érkeztem a 10. napi ultrahangra.
Mindig van
spontán peteérésem, szabályos ciklusom, de most azon kattogtam már napok óta,
hogy mi van ha épp most nem lesz és akkor hogyan kapjuk vissza a Picikéinket?
Az ultrahangon
kiderült azonnal, hogy nincs gond, jobb oldalon ott volt a domináns tüszőm :)
Óriási kő esett le a szívemről, amint megláttam a monitoron :)
Az ultrahang
után Tanár Úr közölte, hogy másnap este repesztő injekció, és következő héten
hétfőn embriotranszfer :)
Mikor megjött
februárban és belefogtunk, ki is számoltam, hogy kb mi melyik nap történik
majd, mégis úgy meglepődtem, hogy máris célegyenesben vagyunk és mindjárt ismét
kismama lehetek. Pedig napra pontosan ezt számoltam én is.
A feszültségem
fokozódott, aztán a 2 Ovitrelle beadásával együtt el is múlt. Azóta nem
izgulok… Nem is értem, hogy ez hogy lehet, de így van.
Mindenre
rákérdeztem ezerszer, hogy biztosan jól emlékszem-e minden apró részletre, mire
Tanár Úr közölte, hogy ne kérdezzek már ilyen sokat, mert ő itt újat nekem már
nem tud mondani. Kb helyettesíthetném bármelyiküket, annyira benne vagyok ebben
évek óta :) de mondtam neki, hogy ilyen ideges még nem voltam…
Abban maradtunk,
hogy mivel 2x2 babócánk van lefagyasztva, így első körben 2-t engednek fel, és
ha mindketten 100%-osak, akkor ők ketten költöznek vissza. Ha esetleg
valamelyikük nem ébredne fel, akkor előveszik a másik 2 picúrt is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése