2012. december 4., kedd

3 hetesek

Ugyan „még csak” 3 hetesek a fiúk, mégis olyan, mintha mindig itt lettek volna velünk. Nem is tudom milyen volt nélkülük! Persze az agyammal tudom, de a szívemmel nem... mi töltötte ki az irántuk érzett szeretet helyét bennem?
Annyira tökéletesek, hogy még alváshiányos legzombibb állapotomban sem tudok fáradtan rájuk nézni. Amint elindulok éjjel a szobájuk felé, már fülig ér a szám, és valami korábban felfoghatatlan gyengéd szeretetet érzek.

Napról napra egyre értelmesebben nézelődnek, egyre több az ébren töltött idő.
Nálunk tegnap volt itt a Télapó :)
Eddig az volt a rendszer, hogy éjjel alszanak a szobájukban az ágyikójukban (ketten egy ágyban, mert így sokkal nyugodtabbak). Napközben kint voltak a nappaliban, a babakocsi mózes részében, vagy a kanapén nekik kialakított részen szusziztak. A mózesben alvással az volt a baj, hogy nem látták egymást. Mikor mindketten ébren voltak és nézelődtek, csak a saját kis világukban, egy-két játékkal ismerkedtek, és ugyan érezték, hogy ott van a másik is, de nem látták.
Én úgy láttam rajtuk, hogy ez zavarja őket, így írtunk a Télapónak, hogy a mi nagyon jó kisfiaink szeretnének egy járókát kapni :)
És tegnap Laci úgy jött haza, hogy megbeszélte a fiúkkal, hogy a Télapó küldött nekik egy járókát (járóka-utazóágy kombináció - fő a praktikusság), és csak azért nem ő hozta, mert a doktornéni szerint 3,5 kg-os testsúlyig nem szabad vendégeket fogadnunk, pláne olyat aki sok gyerekkel találkozik. De jövőre a Télapó személyesen is jön majd hozzájuk :)
Hipp-hopp összeraktuk nekik és délután már abban bandáztak!
Egyértelműen látni lehetett rajtuk, hogy kinyílt a világ számukra... betettük őket, és kb 2-3 órán át feküdtek egymás mellett, incselkedtek a másikkal, mondták a magukát, sikongattak, nevettek, egymás szájába dugdosták a kezüket, cuppogták a másik pofiját, majd ha visszakapták akkor bosszankodtak rajta :) Tüneményesek voltak, mi meg nem győztünk betelni velük.

járóka

dumcsizunk


Úgyhogy ma már a reggeli ébredés után így folytattuk a napunkat :)

Éjszakánként már van hogy csak 2-szer kelünk – persze ez inkább akkor sikerül, ha szinkronban vannak és sikerült este egyszerre letenni őket.
Nekem a leggyengébb pontom a hajnal 5-6 körüli időszak, így ha Laci teheti, akkor azt a kelést átvállalja, megeteti őket, és engem csak 7-fél 8 körül kelt.
Hétvégente pedig egy éjszakát átvállal tőlem, olyankor éjféltől másnap reggelig alhatok, és ő kel a Picikhez etetni, pelust cserélni, altatni :)
Tök szuper legalább egyszer pihenni egy héten.

Tegnap érkeztek volna, ha naptár szerint születnek :)
Ennek örömére Tóbi tegnap átlépte a 3 kilós bűvös határt, és Jónás sem sokkal van lemaradva mögötte a 2,8 kilójával :)
Kis Drágáink nagyon szépen fejlődnek, növekednek.

Tegnap a délutáni evés után beszundiztak egymás hegyén-hátán, és szuper jót aludtak úgy 3 órán át. Közben persze időnként ment a cica-box köztük, de nagyon édesek voltak :)

1 megjegyzés:

  1. :-)))))))))

    Nagyon édesek!
    Hú, jövőre nagy lesz az öröm, amikor jön a Mikulás :-D

    Köszönjük a képeket! Kérünk még ;-)

    VálaszTörlés