Ez a hét is szuperül indult. Reggel mikor felkeltünk még nem volt minden napra programunk, de ez hamar változik nálunk az utóbbi időben :)
A nagy andrológus kutakodásom kellős közepén Eclipse (Babanet) tapasztalatai alapján új irányba tévedtem, ami eddig nagyon biztató! :)
Ezúton is nagyon köszönöm a sok segítségedet! :)
Dr. Kovács Gáborról reggel 8 óra körül hallottam először, és fél órával később már időpontunk volt hozzá szerdára. Ha minden a megbeszéltek szerint halad, akkor jövő héten Lac műtétje is meglesz :)
Nagyon szimpatikus a doki, (jól lecsekkoltam, és nem ért csalódás), abszolút profinak tűnik a hely ahol a műtéteket végzik, úgyhogy nagyon nagyon örültem! Konkrétan elkezdtem ugrálni a telefonos egyeztetés után örömömben...egész nap fülig ér a szám :)
...szánalmas, hogy annak örülök, ha közelebb kerülünk a műtétekhez, de nekünk most ezek a nagy lépések, és mind a Babácskáinkhoz visz közelebb bennünket :)
Voltam ma a háziorvosnál is újabb beutalókért, és hívtak a SOTÉ-ról is, hogy péntken megcsinálják a kromoszóma vizsgálatomat! Azaz ezen a héten is minden nap intézünk valami orvososat! :)
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor március 25-ig az összes vizsgálatunk, műtétünk meglesz. És Fülöp dokihoz akkorra kértem időpontot.
Lett volna már jövő hétre is, de minél több leletünk van kész, annál könnyebben tud majd segíteni a megoldásban! :)
Úgyhogy továbbra is vágtatunk végig a Babucikhoz vezető úton :)
2011. március 7., hétfő
2011. március 6., vasárnap
Apu
Tökéletesen boldog gyerekkorom volt. Nálunk nem volt vita, veszekedés, csak béke, szeretet, összetartás és harmónia. A szüleimet mindennél jobban szeretem :)
Apu betegsége nagyon hirtelen jött. 1997 augusztusában nyaralni voltunk Görögországban, majd mikor haza értünk, Apu nem volt az "igazi" és elmentünk orvoshoz. Anyu akkor is az egészségügyben dolgozott már, és sorra a legjobb orvosok kezei közt volt Apu. Minden lelet azt tanúsította, hogy minden a legnagyobb rendben van. Egy picinyke kis eltérés sem volt soha.
Majd év vége felé egy éjjel arra ébredtem, hogy Apu nagyon nincs jól. A szobámban aludtam, és egyszercsak meghallottam, hogy Apu mondogatja, hogy nagyon fáj, hívjunk orvost... Átmentem az ő szobájukba, Apu az ágyban feküdt és nagyon szenvedett. SOHA nem hallottam tőle azt, hogy valami fáj, és hogy orvosért kiált...egészen eddig. Jött a doki, Aput bevitték. Azonnal műtő, és úgy kezdtek neki az operációnak, hogy vágnak, aztán majd meglátják... A szerencse a szerencsétlenségben, hogy éppen az ő orvosa volt ügyeletes, és tudta, hogy az eddigi kivizsgálás milyen eredményeket hozott, így azt is, hogy kb. hol kell keresni a bajt, hiszen tudta, hogy másnapra milyen vizsgálatokra volt előjegyezve. Vágtak, és azt látták, hogy gyulladt a hasnyálmirigy és perforált az epevezeték.
Éjjel, mikor berohantak a kórházba, Anyu Apuval ment a mentővel, így a szomszédunk jött át, hogy rám nézzen időnként és megnyugtasson.
Amit sosem felejtek el, hogy reggel 8 körül csengettek...kinyitottam az ajtót, és Anyu állt ott, kezében Apu piros köntösével...azt hittem, ott azonnal összeesek, hogy mi történt, hogy Apu köpenyét haza hozta.
De hála Istennek, mondta, hogy minden rendben van, csak nem kellett a ruha, mert az intenzíven csak a benti hálóing lehet az emberen, így haza hozta kimosni!
Elmesélt mindent Anyu, hogy megoperálták Aput és rendben van, majd délután bemehetünk hozzá.
Akkor kicsit megnyugodtam... délután bent voltunk, hallottam, ahogy a doki elmondta, hogy mire számíthatunk. Kb 1-2 hónapos rehabilitáció, és itthon lesz velünk ismét az én drága Apukám.
Az orvosokat is megdöbbentette, hogy milyen gyorsan helyre jött minden, így Apu 1-2 hét múlva már otthon volt, teljesen tünetmentesen. :)
Emlékszem, néhány nappal később Anyuval mentünk az Akácfa utcán a Blaha Lujza tér felé, mikor véletlenül elszólta magát, hogy daganatokat távolítottak el a műtét során... Nagyon kikeltem magamból, hogy eddig hazudott nekem, és szó nem volt rákról, és ne akarjon engem úgy megvédeni, hogy elhallgatja az igazat... így megtudtam, hogy nem egyszerűen perforációról beszélünk, hanem rákos áttétekről.
Ettől a perctől kezdve én, az akkor 15 éves fejemmel megállás nélkül olyan dolgokat tűztem ki célul magam elé, amikkel életben tarthatom az Apukámat... Pl. hogy csak azt kérem Istentől, hogy Apu élje meg az esküvőmet, de a következő gondolatom az volt, hogy akkor sosem megyek férjhez, vagy hogy éljen addig, míg gyerekeim születnek, majd a következő percben arra gondoltam, hogy nagyon nagyon soká lesznek gyerekeim, csak Aput ne veszítsük el soha... így teltek a napok, hetek, hónapok...
Majd Apu felkerült a Korányi Tüdőszanatóriumba, mert infúziót kellett kapnia. Rémes egy hely volt. Minden nap reggel, este ott voltunk vele - amennyit csak engedték... de Apu egyetlen dolgot utált mindennél jobban, és az a kiszolgáltatottság volt. Mikor a kötelező infúziós kezelés véget ért, haza jöhetett, és onnantól kezdve mindig együtt voltunk.
Én másodikos voltam a gimnáziumban, de egy idő után nem jártam már be, mert otthon voltunk Apu, Anyu és én. Egész nap beszélgettünk, együtt voltunk, "búcsúzkodtunk"...
Már 13 éve, de pontosan emlékszem, hogy ülünk Apu ágya szélén és mindenképpen el kell mondanom neki ezerszer is, hogy mennyire szeretem és folyton odabújtam, megöleltem. Ő pedig csupa olyan dologról beszél nekünk, ami aggasztja... féltett minket sok mindentől, hogy ha ő nem lesz már, akkor ne legyen nehéz az életünk Anyuval. Csak ott voltunk együtt, összebújva és napokig beszéltünk... :)
Van három bátyám Apu első házasságából - Zoli, Gábor és Gyuri.
Gábor és Gyuri voltak nálunk, meglátogatták Aput, de Zolival volt egy nézeteltérés kb. 1 évvel korábban, és ő önfejűen nem beszélt utána velünk, de főleg Apuval nem akart, így ő nem jött látogatóba.
Apu egyre erősebb gyógyszereket kapott azt utolsó hetekben... majd eljött az az állapot, mikor már csak vegetált. Nem beszélt, nem volt nyitva a szeme... olyan volt, mintha folyton aludna.
1998 március 5-én este eljöttek a testvéreim...mindhárman... és együtt voltunk bent nála a szobában... Zoli, Gábor és Gyuri, meg én.
Akkor már kb 3 hete nem kommunikált Apu a külvilággal, de akkor, ott, abban a kb 10-15 percben egy könnycsepp csordult ki a szeméből...érezte, hogy mind ott vagyunk.
A testvéreim elmentek, majd minden ugyanúgy folytatódott, mint az azt megelőző 3-4 hétben, mi Anyuval egy pillanatra sem hagytuk magára Aput. Ott aludtunk mellette a földön matracon, hogy mindig ott legyünk vele. Nem hagytuk magára egy pillanatra sem. Még ennivalóért is a szomszédok mentek ki a közértbe.
Majd másnap reggel, kiszaladtam kenyérért... 5 percig sem voltam távol...
Mikor haza értem, nyitottam az ajtót, és Anyu ott állt, éppen a fürdőszoba felé ment, kezében az ágyneművel amit lehúzott, de az arca más volt mint a többi reggelen... akkor mondta, hogy 9:05 perckor Apu meghalt...
Kiesett a kezemből minden... rohantam be a szobába, és Apu ugyanolyannak tűnt, mint eddig, mintha aludna, csak már nem vert a szíve.
Megöleltem, megpusziltam, ott szorítottam az ágyon percekig és zokogtam...
Majd jött a sok "kötelező" rész. Jött a háziorvos, megállapította a halált 3 óra elteltével, kiállította a halotti bizonyítványt, majd a halott szállítók, akik elvitték Apukámat...
Anyu előszedte a legszebb lepedőnket, odaadta, mert azzal takarták le Aput...
Ő kikísérte a kocsiig...én eközben a konyhaasztal alatt zokogtam...
Egy pillanat alatt üres lett a lakás és az életünk is.
Délután el kellett indulni, hogy a temetést elkezdjük szervezni, kimentünk Budafokra Zsolt atyához, elmondtuk, hogy mi történt és megbeszéltük a temetés és a gyászmise részleteit.
Mire este haza értünk, olyan volt, mintha már ezer éve nem lenne ott velünk az Apukám, ugyanakkor éreztük, hogy néhány órája még élt...
A temetésből semmire sem emlékszem...nem tudom, ki volt ott, csak arra, hogy Apu fő koszorújából (ami Anyu és az én nevemmel volt felszalagozva) letéptem egy fréziát, kipréseltem, és azóta is a Bibliámban van.
Évekig nem sírtam emiatt... azt gondoltam, hogy feldolgoztam. Bárkivel bármikor teljesen tényszerűen tudtam beszélni mindenről. Majd egyszercsak kb 4-5 év múlva nem tudtam kimondani egyetlen szót sem erről...akkor eltört valami, zokogni kezdtem... Azt hiszem, akkor szakadt ki belőlem a fájdalom.
Azóta van hogy sírok Apu hiánya miatt... most is...nagyon....
Gyakran kérem, hogy vigyázzon ránk fentről, és küldjön nekünk egészséges Babákat!
Tudom, hogy minden nap velünk van...a szívünkben valóban örökké velünk él. :)
Az első terhességem óta ha Rá gondolok, azt a képet látom, ahogyan az unokáival kézen fogva jár, vigyáznak ránk, és az első kutyánk, Olivér ott szaladgál körülöttük. Mára már 6 kis unokája van vele, hiszen ennyi Babát veszítettünk el azóta, de reméljük, hogy hamarosan teljesülhet az álmunk és valóban egészséges kisbabáink születnek :)
Nagyon, nagyon szeretem mindannyiukat...és nagyon hiányoznak az életünkből!
...a március nem a mi hónapunk...
2011. március 5., szombat
péntek, BMC, nőgyógyászat, hematológia
Már 7 óra után pár perccel a BMC-ben voltam. Ahogyan mondták, előre mentem, és levetettem a vért, majd megittam azt a förtelmes cukros löttyöt! Egyáltalán nem finom :(
Mikor megittam, nem volt olyan rémes, azon kívül, hogy nagyon intenzív cukor szirup ízű. De kb negyed óra elteltével elkezdtem szédülni, émelyegni... Andikám! A hideg levegő valóban bevált, köszi :) De ami még inkább segített átvészelni, az a mondatod, hogy ha nem tartom bent a cukros löttyöt, kezdhetem elölről. :)
Volt 0 perces, 60 és 120 perces vérvétel. Ugyanott szúrták mindet, így kisebb sorminta van már a bal kezemen... a sok szúrástól már nem is pöttyök vannak rajta, hanem egy kb 1-1,5 centis csík. Tegnap kicsit érzékeny volt, de elmúlik hamar!
Eredmény kb 1 hét múlva, azaz majd jövő csütörtök magasságában érdeklődök.
Utána mentem Lintner Tanár Úrhoz. Megbeszéltük a dolgokat. Egyet értett Konc Tanár Úrral, és ő is szeretne bekukkantani a méhembe, mert mióta legutóbb látta, azóta 3 Baba már beköltözött, de mindannyian feladták 5 hét elteltével, így az a biztos, ha megnézzük megint.
Jövő héten csütörtökön 7:00 órára megyek, aznap lesz a műtét, majd elvileg este haza enged. További ötleteit, javaslatait, kivizsgálási tippjeit a műtét után megbeszéljük.
Délután 5-kor egyeztettem a hematológussal is, aki csütörtöki napokon tud fogadni. Mivel márc. 10-én a hystero lesz, így márc. 17-én megyek a hematológiára levetetni azt a sok sok vért a további vizsgálatokhoz.
A hysteroscopiához választhattam volna a szerdát is, de nem akartam túl korai időpontot mondani, mivel csak menstruáció után közvetlenül csinálják. Elvileg a csütörtök már 100% hogy aktuális lesz a hysterohoz, de nem mertem korábbi időpontot bevállalni, mert ez a vetélős-kiürülős vérzés azért más műfaj, mint a normál, minden hónapban tapasztalható.
Hétfőn kell időpontot egyeztetnem kromoszóma vizsgálatra, összeférhetetlenségire és Lacnak andrológiára. Dr. Kopa Zsolt andrológus kezd nagyon esélyessé válni ...azt hiszem, ő lesz a mi emberünk. Nem most jött ki az egyetemről, de nem is nyugdíj korhatáros, így szerintem a kellő tapasztalat megvan nála. Majd okosabb leszek, ha már beszéltünk vele személyesen is. :)
Továbbra is haladunk :)
Mikor megittam, nem volt olyan rémes, azon kívül, hogy nagyon intenzív cukor szirup ízű. De kb negyed óra elteltével elkezdtem szédülni, émelyegni... Andikám! A hideg levegő valóban bevált, köszi :) De ami még inkább segített átvészelni, az a mondatod, hogy ha nem tartom bent a cukros löttyöt, kezdhetem elölről. :)
Volt 0 perces, 60 és 120 perces vérvétel. Ugyanott szúrták mindet, így kisebb sorminta van már a bal kezemen... a sok szúrástól már nem is pöttyök vannak rajta, hanem egy kb 1-1,5 centis csík. Tegnap kicsit érzékeny volt, de elmúlik hamar!
Eredmény kb 1 hét múlva, azaz majd jövő csütörtök magasságában érdeklődök.
Utána mentem Lintner Tanár Úrhoz. Megbeszéltük a dolgokat. Egyet értett Konc Tanár Úrral, és ő is szeretne bekukkantani a méhembe, mert mióta legutóbb látta, azóta 3 Baba már beköltözött, de mindannyian feladták 5 hét elteltével, így az a biztos, ha megnézzük megint.
Jövő héten csütörtökön 7:00 órára megyek, aznap lesz a műtét, majd elvileg este haza enged. További ötleteit, javaslatait, kivizsgálási tippjeit a műtét után megbeszéljük.
Délután 5-kor egyeztettem a hematológussal is, aki csütörtöki napokon tud fogadni. Mivel márc. 10-én a hystero lesz, így márc. 17-én megyek a hematológiára levetetni azt a sok sok vért a további vizsgálatokhoz.
A hysteroscopiához választhattam volna a szerdát is, de nem akartam túl korai időpontot mondani, mivel csak menstruáció után közvetlenül csinálják. Elvileg a csütörtök már 100% hogy aktuális lesz a hysterohoz, de nem mertem korábbi időpontot bevállalni, mert ez a vetélős-kiürülős vérzés azért más műfaj, mint a normál, minden hónapban tapasztalható.
Hétfőn kell időpontot egyeztetnem kromoszóma vizsgálatra, összeférhetetlenségire és Lacnak andrológiára. Dr. Kopa Zsolt andrológus kezd nagyon esélyessé válni ...azt hiszem, ő lesz a mi emberünk. Nem most jött ki az egyetemről, de nem is nyugdíj korhatáros, így szerintem a kellő tapasztalat megvan nála. Majd okosabb leszek, ha már beszéltünk vele személyesen is. :)
Továbbra is haladunk :)
2011. március 3., csütörtök
csütörtök, BMC, Istenhegyi Géndiagnosztika, ÁNTSZ, Andrológia
Még leírni is hosszú volt a címben, hogy ma hány helyen jártunk...
Reggel korán a BMC-ben kezdtem. Mára terveztük az IR-hez a sok sok vérvételt és a cukros lötyi ivást :)
Mikor hétfőn Irénkével egyeztettem, szólt, hogy előtte való nap ne egyek extra sok szőlőt, banánt, ..., mert olyan érték fog kijönni másnap, hogy majd csak pislogunk... Ez persze nekem már elég volt ahhoz, hogy egész éjjel azt álmodjam újra meg újra, hogy éppen most ettem szőlőt, meg banánt, és hogy annyi cukros üdítőt ittam mint még soha, meg reggel indulás előtt még némi homeopátiás gyogyót magamba tömtem, persze mindig rémülten ébredtem, hogy hogy lehetek ilyen hülye, hogy IR előtt ilyenekkel tömöm magam-pláne, hogy éhgyomorra kell menni :) Egyébként a hétköznapokban nagyon nem vagyok édességes...se csoki, se süti, se kóla,... ami magas cukortartalmú, az max a gyümölcs...Nyilván jó volt bosszantani magamat ahelyett, hogy aludnék :)
Az is vicces volt, hogy minden megébredésnél azt számolgattam, hogy így hány órát fogok aludni, hogy még reális lesz-e a reggeli ébredési hőm :) ...kezdek bekattanni...de ennyi dokitól nem is csoda :)
Reggel lett végre, kipattantam az ágyból, zuhi, öltözés, irány a BMC.
Kanyó Doktornő szólt, hogy ma inkább nézzünk egy inzulint, mert júniusi a legutóbbi, és az kell az IR előtt, így az IR-t áttettük holnapra. Ettől függetlenül levették a lányok a nagyrutint, kariotipust, immunológiát. Jó sok vér kellett hozzá!
Ma délután kellett telefonálni, hogy milyen lett az inzulinom, mert annak függvénye volt a holnapi IR, de minden oké, így mehet a dolog. Nagyon nehezen tudtam elérni a BMC-t telefonon, akkor még nem volt meg az eredmény, így Irénke (aki szokás szerint egy Angyal volt ma is) felhívott mikor kinyomozta, és mondta, hogy minden ok :)
Egyébként is mentem volna holnap, mert 9:30-kor kell találkoznom Lintner Tanár Úrral, hogy megbeszéljük, hogy jövő héten melyik nap lesz a hystero, úgyhogy nem gond, hogy az IR is átkerült. Így holnap sem unatkozom majd. A hysterohoz sajna hiányzik a friss vércsoport meghatározásom, ill. az ellenanyag vérvételem, így ma írattam Krisztinával egy holnapi beutalót, hogy a BMC-ben levetethessem a lányokkal, mert már nem tudnak hova szúrni...
Ma duplán meg voltak lepve... előszöris, hogy mit keresek ott, mert ők azt hitték, hogy leváltottam őket Czeizel Professzorra. Mondtam nekik, hogy én Konc Tanár Urat és Kanyó Doktornőt nem adom! Maximálisan a legjobb helyen vagyunk szerintem, Czeizelhez genetikai tanácsadásra mentünk, illetve véleményért. Másodszor akkor akadtak ki szegények, mikor meglátták a kezeimet...mivel minden nap minimum egyszer szúrnak az utóbbi napokban, nincs egy ép hely a vénáim környékén... de Bernadett megoldotta :) Holnapig gyógyítom ezerrel, hogy a sok szuri könnyen menjen majd :)
Mikor a BMC-ben végeztem, rohantam fel az Istenhegyi útra a Géndiagnosztikába leadni a véremet a kariotipushoz, 15,000.- forint volt. Kb 3 hét múlva postán kapom meg és Konc Tanár Úr is. Onnan rohanás az ÁNTSZ-be, hogy leadjam az immunológiát, ott is 15,000.- forintot kértek, és szintén kb 3 hét múlva lesz készen. Azt e-mailben kapja Kanyó Doktornő és én is.
Onnan rohantam Lachoz, aki csupa izgi volt már...inkább ideges, mint izgatott ... nem annyira szereti az andrológusokat... :)
Együtt ebédeltünk, aztán indultunk Dr. Szabó Ferenchez.
Nem kis összeg volt ez sem (24,000.- forint), de hála Istennek szintén nem hiába való... átbeszéltük a jelen helyzetet, végigolvasgatta az eddigi leleteket, majd csinált Lacnak egy ultrahangot. Egyet értett egy korábbi dokival, nem vészes a dolog, de szeretné megműteni Lacot herevisszér miatt. Szerint 50% esély van arra, hogy a műtét után jelentős javulás lenne a spermaképpel kapcsolatosan - akár akkora is, hogy lombikra sem lenne szükség(!!!), illetve ha valami miatt nem lenne számbeli változás, akkor is minőségbeli javulást hozna a dolog.
Hmmm... nem is tudom.... az az igazság, hogy - ez az én dilim -, de talán kicsit fiatalnak találtam a dokit. Nagyon rendes volt, alapos, jó fej, de mi van ha nincs elég tapasztalata?
Úgy jöttünk el, hogy majd hívjuk, aludni kell rá egyet-kettőt, mert Lac egy szóra nem valószínű, hogy szívesen odadobja magát a műtőasztalra. Pláne, hogy korábbi andrológusok eddig állították, hogy nincs mit műteni rajta!!! Ami kicsit aggaszt, az az, hogy a hormonjai is romlani kezdtek 2007 óta, és állítólag ez is lehet a visszér miatt. (szerintem ebből műtét lesz, csak még azt nem tudjuk, hogy kinél)
Mire haza értünk, már eldőlt a dolog, keresek egy picit (úgy kb. 20-25 évvel) idősebb orvost, akivel átnézetjük az eddigi szakvéleményeket, és majd utána eldől, hogy szeretnénk-e ezt a műtétet, vagy nem. Most éppen Prof. Dr. Papp Györgyöt "csekkolom" :)
Bár Lac egyre inkább barátkozik a gondolattal... 2 perce közölte, hogy neki úgy is jó, ha jövő héten műtik :) (bár a doki leghamarabb 4-5 hét múlva lévő műtétről beszélt)
Szóval haladunk!
Ami kifejezetten vigasztal, hogy a fizetős vizsgálatoknak vége!!!! Totál padlóra küldött minket a dolog anyagilag, pláne, hogy táppénzen vagyok a lombik óta...
A még előttünk álló orvosi jelenések szerencsére már mind egy szálig TB támogatottak, így nem kell mindenhol egy kisebb vagyont fizetni!
Csak legyen eredmény, és legyenek mihamarabb Babácskáink!!! :)
Ja, és holnap kapok választ Fülöp dokitól is, hogy mit gondol és mikor vár minket :)
Reggel korán a BMC-ben kezdtem. Mára terveztük az IR-hez a sok sok vérvételt és a cukros lötyi ivást :)
Mikor hétfőn Irénkével egyeztettem, szólt, hogy előtte való nap ne egyek extra sok szőlőt, banánt, ..., mert olyan érték fog kijönni másnap, hogy majd csak pislogunk... Ez persze nekem már elég volt ahhoz, hogy egész éjjel azt álmodjam újra meg újra, hogy éppen most ettem szőlőt, meg banánt, és hogy annyi cukros üdítőt ittam mint még soha, meg reggel indulás előtt még némi homeopátiás gyogyót magamba tömtem, persze mindig rémülten ébredtem, hogy hogy lehetek ilyen hülye, hogy IR előtt ilyenekkel tömöm magam-pláne, hogy éhgyomorra kell menni :) Egyébként a hétköznapokban nagyon nem vagyok édességes...se csoki, se süti, se kóla,... ami magas cukortartalmú, az max a gyümölcs...Nyilván jó volt bosszantani magamat ahelyett, hogy aludnék :)
Az is vicces volt, hogy minden megébredésnél azt számolgattam, hogy így hány órát fogok aludni, hogy még reális lesz-e a reggeli ébredési hőm :) ...kezdek bekattanni...de ennyi dokitól nem is csoda :)
Reggel lett végre, kipattantam az ágyból, zuhi, öltözés, irány a BMC.
Kanyó Doktornő szólt, hogy ma inkább nézzünk egy inzulint, mert júniusi a legutóbbi, és az kell az IR előtt, így az IR-t áttettük holnapra. Ettől függetlenül levették a lányok a nagyrutint, kariotipust, immunológiát. Jó sok vér kellett hozzá!
Ma délután kellett telefonálni, hogy milyen lett az inzulinom, mert annak függvénye volt a holnapi IR, de minden oké, így mehet a dolog. Nagyon nehezen tudtam elérni a BMC-t telefonon, akkor még nem volt meg az eredmény, így Irénke (aki szokás szerint egy Angyal volt ma is) felhívott mikor kinyomozta, és mondta, hogy minden ok :)
Egyébként is mentem volna holnap, mert 9:30-kor kell találkoznom Lintner Tanár Úrral, hogy megbeszéljük, hogy jövő héten melyik nap lesz a hystero, úgyhogy nem gond, hogy az IR is átkerült. Így holnap sem unatkozom majd. A hysterohoz sajna hiányzik a friss vércsoport meghatározásom, ill. az ellenanyag vérvételem, így ma írattam Krisztinával egy holnapi beutalót, hogy a BMC-ben levetethessem a lányokkal, mert már nem tudnak hova szúrni...
Ma duplán meg voltak lepve... előszöris, hogy mit keresek ott, mert ők azt hitték, hogy leváltottam őket Czeizel Professzorra. Mondtam nekik, hogy én Konc Tanár Urat és Kanyó Doktornőt nem adom! Maximálisan a legjobb helyen vagyunk szerintem, Czeizelhez genetikai tanácsadásra mentünk, illetve véleményért. Másodszor akkor akadtak ki szegények, mikor meglátták a kezeimet...mivel minden nap minimum egyszer szúrnak az utóbbi napokban, nincs egy ép hely a vénáim környékén... de Bernadett megoldotta :) Holnapig gyógyítom ezerrel, hogy a sok szuri könnyen menjen majd :)
Mikor a BMC-ben végeztem, rohantam fel az Istenhegyi útra a Géndiagnosztikába leadni a véremet a kariotipushoz, 15,000.- forint volt. Kb 3 hét múlva postán kapom meg és Konc Tanár Úr is. Onnan rohanás az ÁNTSZ-be, hogy leadjam az immunológiát, ott is 15,000.- forintot kértek, és szintén kb 3 hét múlva lesz készen. Azt e-mailben kapja Kanyó Doktornő és én is.
Onnan rohantam Lachoz, aki csupa izgi volt már...inkább ideges, mint izgatott ... nem annyira szereti az andrológusokat... :)
Együtt ebédeltünk, aztán indultunk Dr. Szabó Ferenchez.
Nem kis összeg volt ez sem (24,000.- forint), de hála Istennek szintén nem hiába való... átbeszéltük a jelen helyzetet, végigolvasgatta az eddigi leleteket, majd csinált Lacnak egy ultrahangot. Egyet értett egy korábbi dokival, nem vészes a dolog, de szeretné megműteni Lacot herevisszér miatt. Szerint 50% esély van arra, hogy a műtét után jelentős javulás lenne a spermaképpel kapcsolatosan - akár akkora is, hogy lombikra sem lenne szükség(!!!), illetve ha valami miatt nem lenne számbeli változás, akkor is minőségbeli javulást hozna a dolog.
Hmmm... nem is tudom.... az az igazság, hogy - ez az én dilim -, de talán kicsit fiatalnak találtam a dokit. Nagyon rendes volt, alapos, jó fej, de mi van ha nincs elég tapasztalata?
Úgy jöttünk el, hogy majd hívjuk, aludni kell rá egyet-kettőt, mert Lac egy szóra nem valószínű, hogy szívesen odadobja magát a műtőasztalra. Pláne, hogy korábbi andrológusok eddig állították, hogy nincs mit műteni rajta!!! Ami kicsit aggaszt, az az, hogy a hormonjai is romlani kezdtek 2007 óta, és állítólag ez is lehet a visszér miatt. (szerintem ebből műtét lesz, csak még azt nem tudjuk, hogy kinél)
Mire haza értünk, már eldőlt a dolog, keresek egy picit (úgy kb. 20-25 évvel) idősebb orvost, akivel átnézetjük az eddigi szakvéleményeket, és majd utána eldől, hogy szeretnénk-e ezt a műtétet, vagy nem. Most éppen Prof. Dr. Papp Györgyöt "csekkolom" :)
Bár Lac egyre inkább barátkozik a gondolattal... 2 perce közölte, hogy neki úgy is jó, ha jövő héten műtik :) (bár a doki leghamarabb 4-5 hét múlva lévő műtétről beszélt)
Szóval haladunk!
Ami kifejezetten vigasztal, hogy a fizetős vizsgálatoknak vége!!!! Totál padlóra küldött minket a dolog anyagilag, pláne, hogy táppénzen vagyok a lombik óta...
A még előttünk álló orvosi jelenések szerencsére már mind egy szálig TB támogatottak, így nem kell mindenhol egy kisebb vagyont fizetni!
Csak legyen eredmény, és legyenek mihamarabb Babácskáink!!! :)
Ja, és holnap kapok választ Fülöp dokitól is, hogy mit gondol és mikor vár minket :)
szerda, Dr Czeizel Endre
Szokás szerint a következő napra tervezett eseményekkel álmodtam... :) Jó lenne már végre, ha szép nagy családot álmodnék magunknak, egészséges gyerekekkel, és az is ugyanúgy valóra válna, mint a kivizsgálással kapcsolatos álmaim :)
Reggel extra korán kipattantunk az ágyból, 9:30-ra kellett odaérni Czeizel Professzor Úrhoz, de szinte nem tudtunk aludni, annyira be voltunk sózva. Gyors adategyeztetés, családfa rajz, majd 2 perc elteltével már hallottuk is a nevünket, pedig még csak 9:00 volt. Siettünk be a nagy piros mappánkkal, ami 2007-től tartalmazza az összes leletünket, ami e témában készült.
Nagyon kedves volt Professzor Úr, megnézte a nagy gonddal kitöltött adatlapunkat, majd közölte, hogy mikor ilyet lát, nagyon haragszik a sorsra... és hogy milyen jó lenne azt a nagy piros dossziét elcserélni egészséges gyerekekre :) Mondtuk, hogy ezzel nem vitatkozunk, így ha ezen múlik, szíves örömest itt hagyjuk a leleteket, csak jöjjenek a gyerkőcök! :)
Végig mazsoláztunk minden eddigi vizsgálatot, a terhességeket, Czeizel Professzor Úr elég derűlátó volt esetünkben, kb 1 hónap múlva megyünk vissza hozzá egy konzultációra, addigis a "házi feladatokat" teljesítjük, aztán majd mindent egyben átbeszélünk. Annyira kedves, segítőkész, rendes volt, hogy nagyon sok pozitív energiával töltött fel bennünket!
Levetettük ott náluk a GÉN vizsgálathoz a vért, Lacnak és nekem is. Kettőnknek 30,000.- forint volt, de az előző napokban végig hívogattam több magánlabort is, részletesen megkérdeztem mindenhol, hogy pontosan mit takar a gén vizsgálat náluk, és mennyi. Hatalmas kilengések vannak, pedig akiket én felhívtam, szóról szóra ugyanazokat a dolgokat vizsgálják. Van ahol 80,000.-, van ahol 180,000.- forintért... Úgyhogy belementünk ebbe a 30,000.- forintba, mert fontos dolgokat vizsgál, Konc Tanár Úr is javasolta az elvégeztetését, és nagyon nem mindegy, hogy mennyiért sikerül megcsináltatni.
Eredmény kb. 3 hét múlva, akkor viszünk ismét mintát Lactól, azt szűrik több dologra, illetve megkért Czeizel Professzor, hogy addig mérjem ismét az ébredési hőmet. Úgyhogy mától mérem megint...fura nagyon...olyan régen volt már ilyen, és évekig mást sem csináltam, csak mértem, mértem és mértem...és a végén mindig reméltem, hogy szépen maradjon fent, és költözzön már Baba a pocakomba :)
Mire ez a gén vizsgálat meglesz, addigra már a kariotipus és az immunológia eredményem is a kezemben lesz, illetve az IR is, így elég sok új infónk lesz, amiből tovább tudunk gondolkodni majd :)
Reggel extra korán kipattantunk az ágyból, 9:30-ra kellett odaérni Czeizel Professzor Úrhoz, de szinte nem tudtunk aludni, annyira be voltunk sózva. Gyors adategyeztetés, családfa rajz, majd 2 perc elteltével már hallottuk is a nevünket, pedig még csak 9:00 volt. Siettünk be a nagy piros mappánkkal, ami 2007-től tartalmazza az összes leletünket, ami e témában készült.
Nagyon kedves volt Professzor Úr, megnézte a nagy gonddal kitöltött adatlapunkat, majd közölte, hogy mikor ilyet lát, nagyon haragszik a sorsra... és hogy milyen jó lenne azt a nagy piros dossziét elcserélni egészséges gyerekekre :) Mondtuk, hogy ezzel nem vitatkozunk, így ha ezen múlik, szíves örömest itt hagyjuk a leleteket, csak jöjjenek a gyerkőcök! :)
Végig mazsoláztunk minden eddigi vizsgálatot, a terhességeket, Czeizel Professzor Úr elég derűlátó volt esetünkben, kb 1 hónap múlva megyünk vissza hozzá egy konzultációra, addigis a "házi feladatokat" teljesítjük, aztán majd mindent egyben átbeszélünk. Annyira kedves, segítőkész, rendes volt, hogy nagyon sok pozitív energiával töltött fel bennünket!
Levetettük ott náluk a GÉN vizsgálathoz a vért, Lacnak és nekem is. Kettőnknek 30,000.- forint volt, de az előző napokban végig hívogattam több magánlabort is, részletesen megkérdeztem mindenhol, hogy pontosan mit takar a gén vizsgálat náluk, és mennyi. Hatalmas kilengések vannak, pedig akiket én felhívtam, szóról szóra ugyanazokat a dolgokat vizsgálják. Van ahol 80,000.-, van ahol 180,000.- forintért... Úgyhogy belementünk ebbe a 30,000.- forintba, mert fontos dolgokat vizsgál, Konc Tanár Úr is javasolta az elvégeztetését, és nagyon nem mindegy, hogy mennyiért sikerül megcsináltatni.
Eredmény kb. 3 hét múlva, akkor viszünk ismét mintát Lactól, azt szűrik több dologra, illetve megkért Czeizel Professzor, hogy addig mérjem ismét az ébredési hőmet. Úgyhogy mától mérem megint...fura nagyon...olyan régen volt már ilyen, és évekig mást sem csináltam, csak mértem, mértem és mértem...és a végén mindig reméltem, hogy szépen maradjon fent, és költözzön már Baba a pocakomba :)
Mire ez a gén vizsgálat meglesz, addigra már a kariotipus és az immunológia eredményem is a kezemben lesz, illetve az IR is, így elég sok új infónk lesz, amiből tovább tudunk gondolkodni majd :)
2011. március 1., kedd
kedd
Új ciklus, új remények :)
Na, nem mintha a spontán babásodásban annyira jók lennénk, de csodák vannak, így minden lehetőséget meg kell ragadni!
Hihetetlen, hogy még a vetéléseim is óramű pontossággal működnek. Mikor 2 alá megy a Hcg-m, akkor másnap mindig elindulnak kifelé a dolgok...ez most sem volt máshogy!
Bár ne lenne ennyi viszonyítási alapom...
De nem csüggedünk, megyünk tovább!
Már szinte szegény Lacom is tök lelkes, hogy orvoshoz mehetünk... azért ez már gáz :(
Na, nem mintha a spontán babásodásban annyira jók lennénk, de csodák vannak, így minden lehetőséget meg kell ragadni!
Hihetetlen, hogy még a vetéléseim is óramű pontossággal működnek. Mikor 2 alá megy a Hcg-m, akkor másnap mindig elindulnak kifelé a dolgok...ez most sem volt máshogy!
Bár ne lenne ennyi viszonyítási alapom...
De nem csüggedünk, megyünk tovább!
Már szinte szegény Lacom is tök lelkes, hogy orvoshoz mehetünk... azért ez már gáz :(
hétfő
Voltam a BMC-ben... levették a vért, extra hamar meglett az eredmény, kb 40 perc alatt.
2 alatti volt a Hcg, azaz ürül rendesen. Konc Tanár Úr bent volt, behívott, beszélgettünk, "nagyon örült", hogy ilyen szépen ürül magától a hormon, ha már nem maradt a Baba. Biztatott! Visszanézte az eredményeket, és teljesen nyugodtan mondta, hogy nem lesz itt baj! Pihenünk 2-2,5 hónapot és addig meg kell csinálni néhány vizsgálatot, aztán április vége-május elején ismét bele vágunk! Lesz itt babásodás szerinte is :)
Megbeszéltem vele, hogy megyünk Czeizel prof-hoz szerdán. Mondta, hogy fénymásoltassam le e leleteket, menjünk, ha úgy érzem, bár szerinte felesleges, mert ő azt gondolja, hogy nekünk nem genetikai eredetű a problémánk, de ha minket megnyugtat, akkor hallgassuk meg.
Úgyhogy megyünk!
Kiírt még néhány vizsgálatot, többek közt egy hysteroskopiát. Pénteken megyek Lintner Tanár Úrhoz, és megbeszéljük, hogy jövő héten melyik nap csinálja meg! :)
Mondtam Konc Tanár Úrnak, hogy biztosan kell-e nekem az a hystero, mert ugye március 30-án lesz egy éve, hogy szültem, és akkor annak altatás lett a vége, illetve műtét, és akkor látott mindent odabent Lintner Tanár Úr. De azt mondta Konc prof, hogy azóta augusztusban is volt egy baba a pocimban, és most is kettő, így azért nyugodtabb lenne, ha meglenne az a hystero is! Így nincs mese, megcsináljuk!
Ezen a héten még megyünk IR-t nézetni, immunológiára és kariotipus vizsgálatra, és egy férfi meddőségi specialistához is.
Jövő héten hétfőn, kedden endokrinológus és hematológia lesz, illetve a hystero.
Fülöp doki mobilját megkaptam, és a főnővér számát is egy ismerőstől, de azt gondolom, még nem hívom fel, mert ezek nélkül a leletek nélkül minek menjünk hozzá. Majd 2-3 hét múlva... addigra már meglesz jó néhány eredmény, és akkor majd leegyeztetem vele, hogy szerinte hogyan tovább!
A lényeg, hogy haladunk...
2 alatti volt a Hcg, azaz ürül rendesen. Konc Tanár Úr bent volt, behívott, beszélgettünk, "nagyon örült", hogy ilyen szépen ürül magától a hormon, ha már nem maradt a Baba. Biztatott! Visszanézte az eredményeket, és teljesen nyugodtan mondta, hogy nem lesz itt baj! Pihenünk 2-2,5 hónapot és addig meg kell csinálni néhány vizsgálatot, aztán április vége-május elején ismét bele vágunk! Lesz itt babásodás szerinte is :)
Megbeszéltem vele, hogy megyünk Czeizel prof-hoz szerdán. Mondta, hogy fénymásoltassam le e leleteket, menjünk, ha úgy érzem, bár szerinte felesleges, mert ő azt gondolja, hogy nekünk nem genetikai eredetű a problémánk, de ha minket megnyugtat, akkor hallgassuk meg.
Úgyhogy megyünk!
Kiírt még néhány vizsgálatot, többek közt egy hysteroskopiát. Pénteken megyek Lintner Tanár Úrhoz, és megbeszéljük, hogy jövő héten melyik nap csinálja meg! :)
Mondtam Konc Tanár Úrnak, hogy biztosan kell-e nekem az a hystero, mert ugye március 30-án lesz egy éve, hogy szültem, és akkor annak altatás lett a vége, illetve műtét, és akkor látott mindent odabent Lintner Tanár Úr. De azt mondta Konc prof, hogy azóta augusztusban is volt egy baba a pocimban, és most is kettő, így azért nyugodtabb lenne, ha meglenne az a hystero is! Így nincs mese, megcsináljuk!
Ezen a héten még megyünk IR-t nézetni, immunológiára és kariotipus vizsgálatra, és egy férfi meddőségi specialistához is.
Jövő héten hétfőn, kedden endokrinológus és hematológia lesz, illetve a hystero.
Fülöp doki mobilját megkaptam, és a főnővér számát is egy ismerőstől, de azt gondolom, még nem hívom fel, mert ezek nélkül a leletek nélkül minek menjünk hozzá. Majd 2-3 hét múlva... addigra már meglesz jó néhány eredmény, és akkor majd leegyeztetem vele, hogy szerinte hogyan tovább!
A lényeg, hogy haladunk...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)