Többekkel levelezek privát e-mailben is, ez nem titok... többen írtátok már, hogy Clexant, vagy egyéb vérhigítót kaptok a lombikhoz Ti is, ezért gondoltam leírom azt, ami fölött esetleg sokszor átsiklik a rutin szerű egészségügyi ellátás.
A kivizsgálásunk idején a vérhigító (Clexane) alkalmazását különösen támogatta a hematológus professzor akinél voltunk. Mikor átbeszéltük a Clexan használatának módját, felhívta a figyelmemet, hogy amennyiben a lombik után, kb 3-4 hét Clexan alkalmazást követően nem végeznek erre irányuló vérvizsgálatot, abban az esetben mindenképpen jelentkezzek nála, és ő csináltat néhány tesztet.
Amennyiben a vérhigítás folyamatosan hosszú ideig tart, úgy havonta minimum egyszer vérvizsgálatra kell menni, hogy ellenőrizni lehessen a vérlemezkék számát, állapotát. Komoly problémákat is lehet vele okozni, belső, nyálkahártya vérzés, stb, ha kontrollálatlan marad ez a dolog. ("Szép" neve van a betegségnek, ami leggyakrabban előfordulhat:Thrombocytopenia). Azt mondta Professzor Úr, hogy nem hirtelen jelentkező problémákat okoz a folyamatos, hosszú távú vérhigítás, hanem lassan, folyamatában kialakuló gondokat, viszont ha 3-4 hetente ellenőrzik, már azonnal észrevehetők az első jelek és ha akkor beavatkoznak, nem lesz gond.
Én már voltam egyszer 4 hét Clexan használat után, és minden rendben volt, így lehet tovább használni. Következő kontroll 2 hét múlva lesz!
Kisbabát váróknak fokozottan oda kell figyelni erre, mert a babára is komoly hatása lehet! És ugye a stimulációkor kezdjük el használni, és a várandósság 4. hónapjáig mindenképpen szúrni kell, de van hogy tovább is - ez kifejezetten hosszú távú használatnak mondható.
2011. szeptember 27., kedd
2011. szeptember 26., hétfő
Kisbabánk :)
Túl vagyunk a mai ultrahangon is :)
Tuti, hogy rekordot döntöttünk, ami a várakozást illeti... extra lassan került sorra ma mindenki.
Reggel elsőként vették le a vért, a mai szerencseszámunk: 12.036 - ennyi lett a Hcg, és a petezsák hatalmasat nőtt 5 nap alatt... 9,65 mm volt és benne a szép szikhólyag és a "kis súlyzó" formájú Baba :)
Még nagyon kis parányi, kb 1 héttel kisebb a terhesség koránál, de Konc Tanár Úr és Lintner Tanár Úr is elégedett volt vele :) mi meg pláne :)
A Hcg elvileg kb 2 nap alatt duplázódó hormon, ami nekem nem pontosan duplázódik, ugyanakkor visszanéztem a korábbi Hcg eredményeket is, és kiszámoltam, hogy milyen ütemben nő az értéke, és kiderült, hogy tökéletesen szuperül, egyenletesen fejlődik és persze a lényeg, hogy méhen belül :)
Jövő hétfőn megint megyünk ultrahangra, akkor már a Babócát is látjuk majd, és a szívhangot is :)
Mától ismét szúrjuk a vérhigítót, mivel a méhen kívüli terhesség lehetőségét kizártunk!
Nagyon boldogok vagyunk, és Laci azt mondja, a legszebb születésnapi ajándékát kapta ma meg :)
...jó lenne mindig ilyen szép ajándékokkal előállni... egyszerűen ez a baba egy ajándék mindenkinek! Lac szülinapján mutatta meg magát először úgy igazán nekünk és Anyu szülinapjára vagyunk kiírva :)
2011. szeptember 25., vasárnap
Holnapig már csak kibírjuk...
Nos, eltelt ez a hét és holnap végre ismét vérvétel és ultrahang lesz!
Laccal együtt az álmaink folyamatosan biztatnak minket :)
Ma éjjel mindketten azt álmodtuk, hogy holnap minden rendben lesz és már a szívhangot is láthatjuk, hallhatjuk :)
Éjjelente mikor picit megébredek, mindig megsimogatom a pocimat és megbeszélem a Babánkkal, hogy szépen, egészségesen fejlődjön, és mutassa meg nekünk magát a következő ultrahangon! Érdekes, minden nap Vele álmodunk, de sosem ugyanazt...a fejlődése folyamatát :)
Nagyon várjuk, hogy végre hétfő legyen, és bizakodunk nagyon nagyon!
Hála Istennek nem volt semmi gond a héten, se görcs, se vérzés, se nyilaló fájás... azt gondolom, a méhen kívülit lassan kizárhatjuk!
Amiket olvastam róla, azok szerencsére nem igazak ránk, így remélem "bújócska babánk" végre megmutatja magát :)
...mindjárt hétfő :)
Laccal együtt az álmaink folyamatosan biztatnak minket :)
Ma éjjel mindketten azt álmodtuk, hogy holnap minden rendben lesz és már a szívhangot is láthatjuk, hallhatjuk :)
Éjjelente mikor picit megébredek, mindig megsimogatom a pocimat és megbeszélem a Babánkkal, hogy szépen, egészségesen fejlődjön, és mutassa meg nekünk magát a következő ultrahangon! Érdekes, minden nap Vele álmodunk, de sosem ugyanazt...a fejlődése folyamatát :)
Nagyon várjuk, hogy végre hétfő legyen, és bizakodunk nagyon nagyon!
Hála Istennek nem volt semmi gond a héten, se görcs, se vérzés, se nyilaló fájás... azt gondolom, a méhen kívülit lassan kizárhatjuk!
Amiket olvastam róla, azok szerencsére nem igazak ránk, így remélem "bújócska babánk" végre megmutatja magát :)
...mindjárt hétfő :)
2011. szeptember 21., szerda
Fejlemények :)
Reggel jó korán ott voltunk már a BMC-ben :)
Hamar levették a vért, és kb 45 perc alatt lett is eredmény...persze mindenki belekukkantott, de ma is pokerface napot tartottak... azért már ájulás határán voltam... ekkor jött Tanár Úr, belekukkantott a kartonomba a recepción, majd hangosan megállapította, hogy "jól van! Nő ez mint a gomba, megkeressük ultrahangon"! Na, ekkor megnyugodtunk :)
Utána műtőbe kellett mennie, de bő egy óra múlva jött és én voltam az első :)
Ultrahangon láttuk, tegnapelőtt óta nőtt 1 mm-t a petezsák!
Nyilván, ez még mindig kevesebb kicsit, mint aminek 5102-es Hcg (ez a mai eredmény) mellett lenni kéne, de ezen per pillanat nem aggódunk. Úgy tűnik, ott van a Picikénk :)
Tanár Úr azért fenntartja a lehetőségét a méhen kívülinek még, mert nem 100% a siker, így kaptunk egy zárójelentés-félét, amin rajta van minden beavatkozás, Hcg szintek, vércsoport, ... minden, hogy ha ne adj'Isten mégis méhen kívül lenne, akkor már ne kelljen ezzel húzni az időt!
De nem lesz erre szükségünk! :)
A vérhigítót abbahagyjuk most, mert ha műteni kell, akkor nem lenne szerencsés elvérezni a műtőasztalon miatta!
Hétfőn reggel megint vérvétel és ultrahang.
Utána átugrottunk Lintner tanár Úrhoz is a szülészetre, átbeszéltük a helyzetet.
Természetesen ugyanazt mondta, amit Konc Tanár Úr is, de kicsit részletesebben átbeszéltük, hogy ha méhen kívül lenne baba, akkor kb milyen gyanú jelekre kell figyelni.
Mondta, hogy hiába lombik, előfordul, hogy kicsit mégis lassabban indul be a dolog, de bízunk a sikerben :) Ő azt mondja, hogy ilyen stabil hormonszinttel jó eséllyel méhen belüli egy babáról van szó :) ez lenne az ideális :) Elvileg most 7-10 nappal kisebb, mint ahogy "kéne", tehát nem behozhatatlan a lemaradás!
Ő is hétfői kontrollt mondott volna, és kérte is, hogy ha hétfőn a BMC-ben végzek Konc Tanár Úrral, akkor szóljak át neki, hogy mi újság, hogy tudja ő is :)
...azért az ma eszembe jutott, hogy annó, a Lányoknál a 12. héten derült ki, hogy hárman vannak, mivel addig Noa és Kim takarták egymást.
Mi van, ha most is keresztmetszetét látjuk a petezsáknak és azért kisebb, mint az "elvárható". Aztán lehet hogy majd "fordul" egyet, és oldalról máris nagyobb lesz!
Továbbra is nyugodtak vagyunk, és várjuk a hétfői viszontlátást :)
Lac szülinapja lesz... csakis jó híreket kaphatunk :)
Hamar levették a vért, és kb 45 perc alatt lett is eredmény...persze mindenki belekukkantott, de ma is pokerface napot tartottak... azért már ájulás határán voltam... ekkor jött Tanár Úr, belekukkantott a kartonomba a recepción, majd hangosan megállapította, hogy "jól van! Nő ez mint a gomba, megkeressük ultrahangon"! Na, ekkor megnyugodtunk :)
Utána műtőbe kellett mennie, de bő egy óra múlva jött és én voltam az első :)
Ultrahangon láttuk, tegnapelőtt óta nőtt 1 mm-t a petezsák!
Nyilván, ez még mindig kevesebb kicsit, mint aminek 5102-es Hcg (ez a mai eredmény) mellett lenni kéne, de ezen per pillanat nem aggódunk. Úgy tűnik, ott van a Picikénk :)
Tanár Úr azért fenntartja a lehetőségét a méhen kívülinek még, mert nem 100% a siker, így kaptunk egy zárójelentés-félét, amin rajta van minden beavatkozás, Hcg szintek, vércsoport, ... minden, hogy ha ne adj'Isten mégis méhen kívül lenne, akkor már ne kelljen ezzel húzni az időt!
De nem lesz erre szükségünk! :)
A vérhigítót abbahagyjuk most, mert ha műteni kell, akkor nem lenne szerencsés elvérezni a műtőasztalon miatta!
Hétfőn reggel megint vérvétel és ultrahang.
Utána átugrottunk Lintner tanár Úrhoz is a szülészetre, átbeszéltük a helyzetet.
Természetesen ugyanazt mondta, amit Konc Tanár Úr is, de kicsit részletesebben átbeszéltük, hogy ha méhen kívül lenne baba, akkor kb milyen gyanú jelekre kell figyelni.
Mondta, hogy hiába lombik, előfordul, hogy kicsit mégis lassabban indul be a dolog, de bízunk a sikerben :) Ő azt mondja, hogy ilyen stabil hormonszinttel jó eséllyel méhen belüli egy babáról van szó :) ez lenne az ideális :) Elvileg most 7-10 nappal kisebb, mint ahogy "kéne", tehát nem behozhatatlan a lemaradás!
Ő is hétfői kontrollt mondott volna, és kérte is, hogy ha hétfőn a BMC-ben végzek Konc Tanár Úrral, akkor szóljak át neki, hogy mi újság, hogy tudja ő is :)
...azért az ma eszembe jutott, hogy annó, a Lányoknál a 12. héten derült ki, hogy hárman vannak, mivel addig Noa és Kim takarták egymást.
Mi van, ha most is keresztmetszetét látjuk a petezsáknak és azért kisebb, mint az "elvárható". Aztán lehet hogy majd "fordul" egyet, és oldalról máris nagyobb lesz!
Továbbra is nyugodtak vagyunk, és várjuk a hétfői viszontlátást :)
Lac szülinapja lesz... csakis jó híreket kaphatunk :)
2011. szeptember 20., kedd
Holnap megint UH
Az éjszaka egy részében leginkább csak vergődtem, mint aludtam :(
Mikor elaludtam, össze-vissza álmodtam mindent... először, hogy nagy pocakkal ultrahangra járkálunk, és minden ok :) aztán vergődés, majd azt álmodtam, hogy ez a lombik is rosszul végződött és kiürülés kezdődik :(
Nem tudom, mit várjak a holnaptól... igyekszem nem ezen agyalni folyton, de nem megy túl jól!
Ősnyugalom kezd alább hagyni, mert egyre izgatottabb vagyok... kicsit (nagyon) görcsben van a gyomrom! Azt hiszem, relaxálok kicsit, hátha megnyugszom tőle... bár az az éjjeli tapasztalat, hogy annyira cikáztak a gondolatok a fejemben, hogy még a meditáció sem ment normálisan, mert az állandó kattogás nem akart abbamaradni...
Holnap sok mindenre választ kapunk ... most azt hiszem, az a legkevésbé viselhető ebben a helyzetben, hogy "még kevesebbet" tudunk a helyzetről, mint eddig. Vagyis mint amit eddig hittünk.
A bizonytalanság elég kínzó ilyenkor...
...egy óra elteltével visszaállt az ősnyugalom :)
Várom a holnapot és a jó híreket :)
Mikor elaludtam, össze-vissza álmodtam mindent... először, hogy nagy pocakkal ultrahangra járkálunk, és minden ok :) aztán vergődés, majd azt álmodtam, hogy ez a lombik is rosszul végződött és kiürülés kezdődik :(
Nem tudom, mit várjak a holnaptól... igyekszem nem ezen agyalni folyton, de nem megy túl jól!
Ősnyugalom kezd alább hagyni, mert egyre izgatottabb vagyok... kicsit (nagyon) görcsben van a gyomrom! Azt hiszem, relaxálok kicsit, hátha megnyugszom tőle... bár az az éjjeli tapasztalat, hogy annyira cikáztak a gondolatok a fejemben, hogy még a meditáció sem ment normálisan, mert az állandó kattogás nem akart abbamaradni...
Holnap sok mindenre választ kapunk ... most azt hiszem, az a legkevésbé viselhető ebben a helyzetben, hogy "még kevesebbet" tudunk a helyzetről, mint eddig. Vagyis mint amit eddig hittünk.
A bizonytalanság elég kínzó ilyenkor...
...egy óra elteltével visszaállt az ősnyugalom :)
Várom a holnapot és a jó híreket :)
2011. szeptember 19., hétfő
hétfő, az első UH napja
Természetesen nem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy "vártuk"... akkor nem is velünk történne...
Szóval voltunk ultrahangon.
Megnéztük a pocimat, de nem láttunk senkit...
Aztán Tanár Úr kért egy Hcg kontrollt, hogy lássuk, hol kell keresni a "problémát"! Ha alacsony, akkor nyilván felszívódó félben van a Baba, ha magas, akkor vagy vicces a Baba és bújócskázik, vagy méhen kívül van.
Eredmény egy-másfél óra múlva lett, tökéletesnek mondható volt, 2980. Ilyennek kellett lennie kb mostanra.
Mikor meglátta az eredményt, azonnal visszatapsolt még egy UH-ra, hátha ő nem látta a mi kis Drágánkat!
Másodszor is végignéztünk milliméterről milliméterre mindent... méhen kívül nem találtuk - persze ez még nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez az opció kizárható. A méhen belül láttunk foltokat, amik lehetnek akár petezsákok is, de ilyen hormonszintnél kb 9-10 mm-es petezsáknak kellene már lenni, és amit mi láttunk, az 3,5 mm volt.
Minden progeszteron pótlás megy tovább, mi hiszünk, bízunk, remélünk, és szerda reggel találkozunk Tanár Úrral, Hcg kontroll és ultrahang lesz a program, aztán a látottak fényében kiderül, hogy mi újság van a pocimban.
Ha a Hcg normálisan növekszik, akkor keressük, kutatjuk méhen belül és kívül egyaránt, míg meg nem lesz.
Ha csökken, akkor nyilván gond van :(
Ami még harmadik opció lehet, hogy ha csoda történik éppen velünk, akkor esetleg előfordulhat, hogy két baba van mégiscsak, és akkor az eredményhirdetésen babánként csupán 24-es volt a Hcg-m. Ha ketten vannak, akkor reális lehet az a petezsák méret, és a hormon szint is, mert akkor ketten termelik, és mi ezt nem kalkuláltuk be...
Remélem minden rendben lesz és csupán vicces, játékos kedvű Kismanók laknak odabent!
Egyébként minden ultrahangos képlet terhességet mutat... a petefészkek, a méhfal, és minden...
Szóval voltunk ultrahangon.
Megnéztük a pocimat, de nem láttunk senkit...
Aztán Tanár Úr kért egy Hcg kontrollt, hogy lássuk, hol kell keresni a "problémát"! Ha alacsony, akkor nyilván felszívódó félben van a Baba, ha magas, akkor vagy vicces a Baba és bújócskázik, vagy méhen kívül van.
Eredmény egy-másfél óra múlva lett, tökéletesnek mondható volt, 2980. Ilyennek kellett lennie kb mostanra.
Mikor meglátta az eredményt, azonnal visszatapsolt még egy UH-ra, hátha ő nem látta a mi kis Drágánkat!
Másodszor is végignéztünk milliméterről milliméterre mindent... méhen kívül nem találtuk - persze ez még nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez az opció kizárható. A méhen belül láttunk foltokat, amik lehetnek akár petezsákok is, de ilyen hormonszintnél kb 9-10 mm-es petezsáknak kellene már lenni, és amit mi láttunk, az 3,5 mm volt.
Minden progeszteron pótlás megy tovább, mi hiszünk, bízunk, remélünk, és szerda reggel találkozunk Tanár Úrral, Hcg kontroll és ultrahang lesz a program, aztán a látottak fényében kiderül, hogy mi újság van a pocimban.
Ha a Hcg normálisan növekszik, akkor keressük, kutatjuk méhen belül és kívül egyaránt, míg meg nem lesz.
Ha csökken, akkor nyilván gond van :(
Ami még harmadik opció lehet, hogy ha csoda történik éppen velünk, akkor esetleg előfordulhat, hogy két baba van mégiscsak, és akkor az eredményhirdetésen babánként csupán 24-es volt a Hcg-m. Ha ketten vannak, akkor reális lehet az a petezsák méret, és a hormon szint is, mert akkor ketten termelik, és mi ezt nem kalkuláltuk be...
Remélem minden rendben lesz és csupán vicces, játékos kedvű Kismanók laknak odabent!
Egyébként minden ultrahangos képlet terhességet mutat... a petefészkek, a méhfal, és minden...
2011. szeptember 12., hétfő
persze hogy nem bírtuk ki :)
Ismét Lacom volt a felbujtó, én meg a "szenvedő alany", így ma reggel csináltunk megint tesztet, hogy kibírjuk még azt a hátra lévő egy hetet ami az ultrahangig hátra van :)
Jó volt látni ismét a bizonyítékot, hogy a mi kis Drágánk itt növekszik a pocakomban :)
Bár egyre inkább jelét adja ő maga is, hogy itt van és jól van, mert az émelygések kezdenek sűrűsödni, de olyan jó érzés rosszul lenni! Már régóta vártam ezt és végre a mindennapok része :)
Ma éjjel álmomban láttam egy kisbabát...gondolom a mi Babánkat?! Nagyon kis szépséges, mosolygós volt :) aztán sikeresen végig álmodtam a babakocsi összecsukás és kocsiba való bebűvölés mutatványát :) Jó kis feladat lesz :)
Jó volt látni ismét a bizonyítékot, hogy a mi kis Drágánk itt növekszik a pocakomban :)
Bár egyre inkább jelét adja ő maga is, hogy itt van és jól van, mert az émelygések kezdenek sűrűsödni, de olyan jó érzés rosszul lenni! Már régóta vártam ezt és végre a mindennapok része :)
Ma éjjel álmomban láttam egy kisbabát...gondolom a mi Babánkat?! Nagyon kis szépséges, mosolygós volt :) aztán sikeresen végig álmodtam a babakocsi összecsukás és kocsiba való bebűvölés mutatványát :) Jó kis feladat lesz :)
2011. szeptember 7., szerda
teszt :)
Nem vagyok egy nagy tesztelős lélek... nagyon egyszerű az oka: félek megnézni az eredményt :)
Ezért nem csinálok tesztet az eredményhirdetések előtt soha.
Úgy szokott lenni, hogy elmegyünk a vérvételre, aztán másnap reggel csinálok egy szép 2 csíkosat a jó hír ismeretében, hogy legyen emlékbe :)
Most jól eldöntöttem, hogy én bizony nem tesztelek egyelőre... még hetek múlva is nyugodtan csinálhatok majd, de én nem fogok ezen pörögni, hogy vajon mennyire erős!
Azért volt már sajnos kétszer is negatív élmény, hiszen tavaly augusztusban és idén februárban éppen a tesztek tudatták velünk, hogy a biostripkor hallott Hcg szintem sajnos már csökkenőben van, és a babák nem maradtak velünk! Bár ezt a két esetet igyekeztem magam mögött hagyni és nem is emlékezni rá!
Lac eddig úgy állt a teszt kérdéssel, hogy nem kell az! Pénzkidobás, hiszen úgyis tudjuk a vérvételből, hogy minden ok (pasik...)! De aztán mindig meggyőztem, hogy kell az nekünk, így együtt csekkoltuk a csíkokat :)
Erre tegnap haza jön, majd nem sokkal később elkezd nekem magyarázni, hogy csináljunk tesztet reggel, hogy lássuk a csíkokat :)
Nem hittem a fülemnek! Mondtam is neki, hogy tök jó, hogy éppen totál határozottan elzárkóztam a tesztelés előle, erre most ő pörgött rá a témára, de ha ez őt megnyugtatja, akkor csináljunk -azért látszik...nem kellett órákig győzködnie :)
Ma felkeltünk reggel, mentem pisilni, teszteket mártogatni, majd ki a fürdőből! Mikor letelt az 5 perc, kézen ragadtam a Drágámat és mentünk csekkolni az eredményt :)
Így ma reggel a fent látható két különböző érzékenységű teszttel erősítettük meg a már tudott hírt, a Kisbabánk a pocakomban fejlődik egészségesen :)
...azért nagyon jó volt látni azt a szépséges pozitív jelet, ill. a 2 csíkot :)
Ezért nem csinálok tesztet az eredményhirdetések előtt soha.
Úgy szokott lenni, hogy elmegyünk a vérvételre, aztán másnap reggel csinálok egy szép 2 csíkosat a jó hír ismeretében, hogy legyen emlékbe :)
Most jól eldöntöttem, hogy én bizony nem tesztelek egyelőre... még hetek múlva is nyugodtan csinálhatok majd, de én nem fogok ezen pörögni, hogy vajon mennyire erős!
Azért volt már sajnos kétszer is negatív élmény, hiszen tavaly augusztusban és idén februárban éppen a tesztek tudatták velünk, hogy a biostripkor hallott Hcg szintem sajnos már csökkenőben van, és a babák nem maradtak velünk! Bár ezt a két esetet igyekeztem magam mögött hagyni és nem is emlékezni rá!
Lac eddig úgy állt a teszt kérdéssel, hogy nem kell az! Pénzkidobás, hiszen úgyis tudjuk a vérvételből, hogy minden ok (pasik...)! De aztán mindig meggyőztem, hogy kell az nekünk, így együtt csekkoltuk a csíkokat :)
Erre tegnap haza jön, majd nem sokkal később elkezd nekem magyarázni, hogy csináljunk tesztet reggel, hogy lássuk a csíkokat :)
Nem hittem a fülemnek! Mondtam is neki, hogy tök jó, hogy éppen totál határozottan elzárkóztam a tesztelés előle, erre most ő pörgött rá a témára, de ha ez őt megnyugtatja, akkor csináljunk -azért látszik...nem kellett órákig győzködnie :)
Ma felkeltünk reggel, mentem pisilni, teszteket mártogatni, majd ki a fürdőből! Mikor letelt az 5 perc, kézen ragadtam a Drágámat és mentünk csekkolni az eredményt :)
Így ma reggel a fent látható két különböző érzékenységű teszttel erősítettük meg a már tudott hírt, a Kisbabánk a pocakomban fejlődik egészségesen :)
...azért nagyon jó volt látni azt a szépséges pozitív jelet, ill. a 2 csíkot :)
2011. szeptember 5., hétfő
eredményhirdetés :)
Nagy volt a dugó reggel... így nem értünk be a tervezett 8 órára, csak fél 9 körül... olyan ideges voltam, hogy csuda! Mikor bementem a vérvételi helyiségbe, mondtam is a laboros lánynak, hogy jó magas Hcg-t kérek :)
Levették a vért, aztán jöttek a hosszú percek, órák...
Háromnegyed 11-kor Irénke szólt Kanyó Doktornőnek, hogy megvan az eredményem :) de semmit nem tudtam leolvasni az arcukról... (ezt tuti tanítják...pókervilágbajnokok lehetnének, annyira nem árulnak el semmit).
Tanár Úrnak vissza kellett még mennie a műtőbe egy kanyarra, de amint visszajött, Katalin vitte is be hozzá a kórlapokat és 2 másodperc nem telt bele mikor kiszólt, hogy "Eszter"!
Remegő lábakkal bementünk, Tanár Úr a megszokott nyugalommal csak annyit mondott: "Gratulálunk" :)
Azt mondta, hogy a hormonszint alapján nem beszélhetünk többes terhességről, így egy baba van, de ő szépen befészkelte magát, 47,9-es Hcg-vel.
Kérdeztem, hogy ez a hormonszint határesetnek számít-e, mire azt mondta határozottan, hogy ez nagyon jó egy babához, és ő maximálisan elégedett. Sokkal nyugodtabb 9 hónap vár ránk így, mintha ikrek lettek volna!
Ha lehet ilyen bután fogalmazni, egyáltalán nem voltunk "csalódottak", nagyon nagyon boldogok vagyunk! :)
Az a teher leesett a vállunkról, hogy végig fekvés, folyamatos aggodalom, hogy meddig tudjuk kihúzni három az egyben! Ráadásul Anyu szülinapjára leszek kiírva szülni - ami végre, először az életben jelent is valamit...kiírt dátum, nem pedig annyi, hogy "bírja ki egyben ameddig csak lehet"... :)
Persze ha ketten vannak, annak is nagyon örültünk volna, de így azért új távlatok nyíltak meg :) 40 hetes várandósság, és akár még utazhatunk is kicsit együtt a pocakkal mondjuk a családhoz...
Azt hiszem, mindenki érti, hogy mire gondolok mikor erről írok... aki aggódott már ikerterhesség miatt, vagy átélt tragédiákat, végig hallgatta a veszélyeket, és a rettenetes statisztikákat, amiket olykor az orvosok ránk zúdítanak, vagy olvasott rosszul végződött eseteket, az érti, hogy mi is ez a felszabadultság :)
2 hét múlva hétfőn 12 körül vár Tanár Úr az első ultrahang vizsgálatra minket :)
Nagyon nagyon boldogok vagyunk és köszönjük a sok drukkot!!! :)
Levették a vért, aztán jöttek a hosszú percek, órák...
Háromnegyed 11-kor Irénke szólt Kanyó Doktornőnek, hogy megvan az eredményem :) de semmit nem tudtam leolvasni az arcukról... (ezt tuti tanítják...pókervilágbajnokok lehetnének, annyira nem árulnak el semmit).
Tanár Úrnak vissza kellett még mennie a műtőbe egy kanyarra, de amint visszajött, Katalin vitte is be hozzá a kórlapokat és 2 másodperc nem telt bele mikor kiszólt, hogy "Eszter"!
Remegő lábakkal bementünk, Tanár Úr a megszokott nyugalommal csak annyit mondott: "Gratulálunk" :)
Azt mondta, hogy a hormonszint alapján nem beszélhetünk többes terhességről, így egy baba van, de ő szépen befészkelte magát, 47,9-es Hcg-vel.
Kérdeztem, hogy ez a hormonszint határesetnek számít-e, mire azt mondta határozottan, hogy ez nagyon jó egy babához, és ő maximálisan elégedett. Sokkal nyugodtabb 9 hónap vár ránk így, mintha ikrek lettek volna!
Ha lehet ilyen bután fogalmazni, egyáltalán nem voltunk "csalódottak", nagyon nagyon boldogok vagyunk! :)
Az a teher leesett a vállunkról, hogy végig fekvés, folyamatos aggodalom, hogy meddig tudjuk kihúzni három az egyben! Ráadásul Anyu szülinapjára leszek kiírva szülni - ami végre, először az életben jelent is valamit...kiírt dátum, nem pedig annyi, hogy "bírja ki egyben ameddig csak lehet"... :)
Persze ha ketten vannak, annak is nagyon örültünk volna, de így azért új távlatok nyíltak meg :) 40 hetes várandósság, és akár még utazhatunk is kicsit együtt a pocakkal mondjuk a családhoz...
Azt hiszem, mindenki érti, hogy mire gondolok mikor erről írok... aki aggódott már ikerterhesség miatt, vagy átélt tragédiákat, végig hallgatta a veszélyeket, és a rettenetes statisztikákat, amiket olykor az orvosok ránk zúdítanak, vagy olvasott rosszul végződött eseteket, az érti, hogy mi is ez a felszabadultság :)
2 hét múlva hétfőn 12 körül vár Tanár Úr az első ultrahang vizsgálatra minket :)
Nagyon nagyon boldogok vagyunk és köszönjük a sok drukkot!!! :)
2011. szeptember 4., vasárnap
1 nappal az eredményhirdetés előtt...
...hozzám már nem is lehet szólni...
Azt hittem, hogy majd csak este-éjjel uralkodik el rajtam a para, de már reggel óta sikerül ilyen izgatottnak lennem!
Eddig ősnyugalom volt bennem... tulajdonképpen most is az van...csak hallani szeretném már végre Tanár Úr szájából azt a bizonyos mondatot... "Eszterkém, gratulálok, Ön terhes... nagyon szép magas Hcg-vel :) "
Ha ezen túl leszünk, elméletileg megnyugszom majd :)
Sokat beszélgetek a Babókkal, sokat pihiztem, meditáltam az elmúlt időszakban! Ismét igyekszem előhozni magamban azt amit már az első várandósságkor sikerült megtanulnom... semmin nem bosszankodom, nem tudnak felidegesíteni, csak pozitív hatásokat engedek a Babák közelébe :)
Holnap délután jövök a hírekkel, ha haza érek... :)
Köszi Mindenkinek a sok drukkolást, ránk gondolást!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)